Amikor elindítottam a blogot, többen írtátok, hogy a Pettson és Findusz sorozat amolyan igazi “kapcsolódós” mesekönyv, és mindenképpen írjak róla.
Nos, hát bő egy év után most meg is teszem, bár talán nem egészen úgy, ahogyan elsőre gondolnátok.
Valóban nagyon értékes az a kapcsolat, amely az öreg, egyedül élő Pettson és a macskája, Findusz között van. Én különösen kedvelem azokat a mesekönyveket, amelyeknek a főszereplői vagy szereplő párjai nem egészen szokványosak. És azokat is, amelyek ugyan a legkisebbeknek íródnak, de mégis idős emberekről szólnak. Mindezen felül a könyv zsenialitása az illusztrációban rejlik, amely részletgazdag, böngésző szerű és tele van humorral, ezáltal leköti már az egészen kicsik figyelmét is, a hosszabb szövegek ellenére is. (Mondom ezt úgy, hogy frissen teszteltem a sorozatot a 3,5 évesemen egy Égigérő – Nevljünk olvasókat összefoglaló cikk olvasása után, mely a Pettsonokat már 3 éves kortól ajánlja: https://egigero.hu/hogyan-jutunk-el-boribontol-az-elso…).
A Pettson horgászni megy című rész talán kicsit kilóg a többi közül. A sorozat legtöbb része ugyanis tele van mókával, galibával, vicces problémákkal, amelyet az öreg a macskája segítségével (vagy épp annak ellenére) mindig sikeresen megold. Ebben a mesében viszont Pettson szomorú. Letargikus. Kedvetlen, életunt. Bizony, még Pettsonnak is lehet néha rossz kedve! Findusz persze végig azon mesterkedik, hogy felvidítsa az öreget, és az végre játsszon vele. Márpedig játszani nem könnyű, ha nem vagyunk jó passzban.
Azt gondolom tökéletesen illik ez a mese a jelenlegi helyzethez, általános hangulathoz.
Mert bizony Neked is lehet rossz kedved, kedves Olvasó! Nem csoda, ha az van…!
Lehet rossz kedved pusztán a lehangoló őszi időjárástól.
Lehet az elmúlt évek eseményeitől:
covid,
háború,
klímaválság,
adórendszer,
energiaválság,
infláció,
megélhetési nehézségek,
pedagógus probléma….
Ezek egyesével is elegendőek lennének a tartós rossz kedvhez vagy a szorongáshoz. Te, mi, egymás után kaptuk/kapjuk őket a nyakunkba, most már évek óta, folyamatosan.
Érezheted úgy, hogy elég volt! Vágyhatsz csak a csendre, a nyugalomra, a békére, egy horgászásra a tó közepén. Visszavonulhatsz!
Pettsonnak van egy macskája, aki minden erejével azon dolgozik, hogy kirángassa a gazdáját, barátját a rossz kedvéből. A Kapcsolódó Nevelésnek van egy eszköze, amely szintén képes erre. Páros meghallgatás a neve. Itt letehető minden nehéz, nyomasztó gondolat. És az nem lesz elbagatelizálva, nem lesz megmosolyogva, nem lesz tanácsokkal ellátva, nem lesz tovább adva. Meghallgatva és megértve lesz. Fontos lesz. Számítani fog.
A minap hallgattam D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi témába vágó beszélgetését (itt találjátok, szívből ajánlom: https://wmn.hu/…/58535-hogy-lehet-ezt-kibirni…) melynek végén a pszichológusnő azt tanácsolja, viseljünk gondot magunkra, mert ha ezt megtesszük, akkor leszünk képesek másoknak is a gondját viselni. A Páros meghallgatással pontosan ezt tudjuk megtenni magunkért, ráadásul a szavaink, a kimondott gondolataink nem vésznek el a semmibe, a végtelen űrbe, hanem ott lesz velünk szemben egy másik ember, aki megtart minket mindeközben.
És amikor ebben a megtartó, bizalmi közegben le tudjuk tenni a terheink egy részét vagy egészét, megszabadulunk az érzelmi feszültségtől, képesek leszünk újra fellélegezni. Tovább lépni. Holnap újra felkelni. Játszani. Talán még új ötleteink is születni fognak, új meglátásaink lesznek, vagy egyszerűen csak képesek leszünk elfogadni az adott helyzetet, és élni vele, benne, mindenek ellenére.
Önmagában már csak az is segíthet, hogy kapcsolódunk pár percre egy embertársunkhoz. Mert a kapcsolódás nekünk is alapvető szükségletünk. (Pettsonnak is az, hiszen, mielőtt nem volt macskája, napi 12 kávét ivott meg!)
Próbáljátok ki a Páros meghallgatást az Egyesület által szervezett, oktatók által vezetett egyik ingyenes Támogató csoporton! Olvassatok róla a honlapon! Ismerjétek meg a Klubban! Jelentkezzetek oktatótársaim által tartott tanfolyamok egyikére! Mert mind megérdemeljük a támogatást.
Leave a Comment